Kérdések:
– Az országban, ahol most él/tanul/dolgozik hasonlóan többféle alapon nyugszik a nyugdíjrendszer?
– Ösztönzik az öngondoskodást, a nyugdíj-előtakarékosságot?
– Fiatalon el kell kezdeni félretenni a pénzt a nyugdíjas évekre?
– Akik fiatalon elkezdenek erre gondolni, hogy teszik ezt?
– Mennyi az átlagos nyugdíj?
– Mennyi a legkevesebb nyugdíj?
– Sok az elszegényedő nyugdíjas? Jellemző a nyugdíjasokra, hogy kevés a pénzük vagy épp ellenkezőleg? Elterjedt a kisnyugdíjas kifejezés, amit nálunk gyakran emlegetnek az egyszerre csak két szelet parízert vásároló idős emberekre gondolva?

Hazai háttér: Nálunk a nyugdíjjal kapcsolatos, időzített bombaként emlegetett probléma, hogy egyre több az idős ember, az aktív dolgozók nem fizetnek be annyi járulékot, amennyi a nyugdíjasok nyugdíjához kellene, illetve sokan nem fizetnek ilyen járulékot. Egyre kevesebb ember tart el egyre többet. Ez az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. A másik gond, hogy évente több mint ötszázezer munkavállaló nem dolgozik eleget a nyugdíjjogosultsághoz.

A szakértők megoldásként gyakran egyéni számlás rendszert emlegetnek, ami megteremtheti a járulékbefizetések és a majdani nyugdíjak közötti közvetlen kapcsolatot úgy, hogy arról az érintettek is tudnak egész életpályájuk során. És „pilléreket" emlegetnek.
– A nulladik pillér, az állampolgári jogon járó alapnyugdíj lenne, valószínűleg csak a rászorulóknak, az elszegényedett időseknek, akik egyébként nem szereztek nyugdíjjogosultságot. Ez még csak tervezett.
– Az első pillér a társadalombiztosítási nyugdíj.
– A második pillér a magán-nyugdíjpénztárak. A magánnyugdíj-pénztári tagság a pályakezdőknek kötelező, míg másoknak választható.
– A harmadik pillér az önkéntes magán-nyugdíjpénztárak.
– A negyedik pillér a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). A számla tulajdonosa döntheti el, hogy a megtakarított pénzét mibe fekteti és egyéni befizetései után 30 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt kap. A számlán keletkezett árfolyamnyereséget nem árfolyamnyereség-adó.
– Az ötödik pillért a biztosítótársaságok nyugdíj-biztosítási termékei adják.


Peter/ OHIO, USA
Van az ugynevezett Social Security, ami a tarsadalombiztositasi nyugdijnak felel meg. Az osszege valtozo, a kozeposztaly eseten ugy kb. havi 1000-1200 dollar az atlag amennyire tudom. Persze ebbol adozni kell (Magyarorszagon egyenlore nem). Namost a masik erdekesseg az hogy van az un. Medicare nyugdijas eu biztositasi rendszer ami a nyugdijasok szamara fizeti a korhazi koltsegek EGY RESZET (fontos). Mivel nem fizet mindent ezert a nyugdijasok jo resze kiegeszito eu biztositast kenytelen venni, ami belekerulhet ugy 200-300-400-600 dollarba.
A nyugdij elotakarekossagot nagyon osztonzik, de igazabol szerintem azert mert azok akik ezeket az alapokat kezelik oriasi penzeket keresnek vele. Eppen ezert nagyon nagy a lobbi a Social Security allamositasa erdekeben. A nyugdij elotakarekossag egyik legnepszerubb eszkoze az ugy nevezett 401K ami nagyjabol az onkentes nyugdij-penztarnak felel meg. Azzal a kulonbseggel hogy miutan az ember 62 eves kora utan kivesz belole ugyanugy adozni kell belole. Viszont ha az ember sokat tesz felre aktiv eveiben csokkenti az adoalapot.

Tehat az otthoni nyugdij-penztar rendszer osszessegeben ennel jobb. Egy masik, kevesbe elterjedt modszer a nyugdijas-kori megelhetesre hogy az emberek ugy nevezett reverse-mortgage-ot vesznek fel. Ez egy olyan hitel ami ugy mukodik hogy az ember rairatja a lakas tulajdonjogat egy cegre aki elete vegeig fizet egy bizonyos osszeget (persze kozben a lakas haszonelvezeti jogat gyakorolja). Ez ugy mukodik hogy a biztositotarsasag kiszamitja milyen esellyel hal meg az illeto 1,2,stb 10 ev mulva, esetleg 20, stb. Ha az esely statisztikailag nagy hogy az illeto elhalalozik viszonylag gyorsan akkor nagyobb osszeget fizetnek neki. Ha pl. 100 evig is elelhet akor kisebbet. De errol a temarol megintcsak lehetne legalabb 4-6-8 oldalas esszet irni, ugy hogy az ember legalabb kicsit is objektiv kepet kapjon.

Lali/ Dél-Svédország
Bekezdésképpen egy szomoru tényt fontosnak érzem megállapitani, azt hogy otthon (Magyarország) a nyugdijalap és az adóbefefizetése valami siralmas állapotban van. Ezért, bármikor várható hogy az összeomlik vagy a minimumra csökkennak a nyudijak. Mid ezért senki más nem felelös csak maga a nép. Még hozzátartozik egy másik fontos tény, az hogy nagyon korán mehetnek nyugdijba az emberek. Akkor mikor EU egyik legjobb országában (Svéd) csak 65-éves kortól lehet menni nyugdijba (mindenki), akkor illene elgondólkozni. Nincs az a államkassza mely ezt birni tudja.

Itt Svédben az alapnyugdijat a kereset utánni állami nyudij alapozza meg. Ugyanakkor már sok-sok évvel ezelött képzödtek privát nyudijbiztositátok-nyudijszolgáltatások, melyekben mindenki maga spórolhat annyi nyugdijat amennyit akar. De azt hiszem hogy van valami felsö plafon, de hát ez nem sokat érinthet. Már mint emlitettem a nyugdijkorhatár ugy nöknek mint férfiaknak 65 év.

Azt hogy ösztönzik e az önök által fogalmazott öngondoskodást, kicsit mosolyal fogadom.Itt mindenki maga magát ösztönzi, de természetesen vannak reklámok külömbözö bankokban- médiáknál, és jön a postán keresztül is reklám. Igen, sokan már fiatalon kezdik a privát nyugdij-takarékoságot. Ezt nem kötelezö, ez mindenkinek a saját ügye. Mindenki maga dönti el, hogy hogyan akar élni a nyugdijba menés után. Ha valaki fiatalon kezdi a spórolást, ö ezt ugyan ugy teszi mint bármely idökorban. Olyan és annyi nyugdij-takarékossági szerzödét köt aminnyit akkar és ott ahól akar, figyelembe véve a fentieket.

A privát nyudij-spórolás levonható az adóból az évvégén, ez annyit jelent, hogy amit sporólt az ember annak a kb 20-30%-át visszakapja. Az átlagos nyugdij nagyon külömbözön kap, de talán lehet tippelni ugy 7000-12000-ezer koronára átlagban. Ez összeg netton érthetö és akkor ha valakinek meg van a taljes nyudija. Természetesen a külön spórólt nyugdij hozzájön, az is adólevonással.FIGYELEM! -- A nyudij is adóköteles és ezt mindenkitöl le vonják, kb 30%-ék. A legkevesebb nyugdij kb 3200-korona, esz annak jár aki nem dolgozott vagy nem kerezett annyit hogy abból adót-nyudijat vinhattak volna.

A nyugdij elszegényedés is a felelötlenségre vezethetö vissza. Aki fiatal korában nem gondólt a nyugdij éveire az itt sem sokat várhat és magára vessen. Itt is vannak valóban szorúlt helyzetben álló és volt dolgos nyugdijasok, akik annak idején keveset kerestek és nincs privát nyugdij spórolásuk.

Nejem egy ismert áruházban-delikateszen dolgozott, bizony sokszór meséte hogy becsületes Svéd nugdijasok csak egy két szelet olcsó szalámit tudtak venni, szerencsére nincs sok belölük. De valószinü hogy a modennabb gondólkozás már mindenkit arra késztet hogy valóban idöben gondoskodjon a saját nyugdijáról. Én magam is 2 -privát spórolásom van.

Anikó/ Olaszország
Olaszországban 35 év munkaviszony után, 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba az alkalmazottak, 58 évesen pedig az "autonóm" dolgozók: kereskedők, vállalkozók, stb. Akinek pedig már 39 év munkaviszonya van, illetve vállalkozóként 40 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékot, életkortól függetlenül nyugdíjas lehet. A nyugdíj mértékének kiszámítása pár évvel ezelőtt megváltozott: korábban a munkában töltött utolsó tíz évből a „legjobb" öt év alapján kalkulálták a nyugellátást, jelenleg viszont az összes ledolgozott év során befizetett járulék alapján állapítják azt meg.

Az úgynevezett alapnyugdíjra a nők 60, a férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá, amennyiben legalább 5 év munkaviszonyuk van. Az idén ez 436 euro havonta. Erre az összegre felkerekítik az ennél alacsonyabban megállapított ellátmányt is. (Ennyi pénzből egyébként Parmaban még egy garzonlakást is nehezen lehet bérelni, nem beszélve a rezsiről és az egyéb kiadásokról.) Azok a 65 éven felüli idős emberek, akik nyugdíjjogosultságot nem szereztek, illetve éves jövedelmük nem haladja meg az 5061 eurót (házaspár esetén ennek dupláját), szociális alapon havi 389 eurot kapnak az idén.

Minden bank és biztosító társaság kínál nyugdíj-előtakarékossági formulát, s amikor én magam is megpróbáltam pár évvel ezelőtt az egyik társaság magánnyugdíj szerződéseit értékesíteni, meglepődtem, hogy szinte minden barátom, ismerősöm már évekkel korábban gondolt erre. Sőt vannak, akik nemcsak egyet kötöttek.

A nyugdíjrendszer legújabb, januárban bevezetett reformja gyökeres változást hozott a "kiegészítő" nyugdíjakkal kapcsolatban. Olaszországban ugyanis a fizetésekből minden hónapban levonnak és "félretesznek" egy bizonyos összeget (tfr), ez lesz majd a végkielégítés, amelynek mértéke körülbelül egyhavi bérnek felel meg minden ledolgozott év után. Ezzel a pénzzel eddig a munkáltató rendelkezett, befektette, stb. A dolgozó a munkaviszony megszünésekor egy összegben kapta meg ezt a pénzt. Csak különleges esetekben - például első lakás megvásárlásakor - juthatott hozzá annak egy részéhez. Mostantól a dolgozó dönti el, hogy ezt a pénzt "átirányítja-e" egy kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy pedig a korábbi megoldást választja továbbra is. A dolgozókat természetesen az új megoldásra ösztönzik, ha a kiegészítő nyugdíjrendszerbe utalják a későbbi végkielégítést, adókedvezményt kapnak. Ne feledjük, hogy itt hatalmas összegekről van szó.

Egyes ágazatokban, így például a fémiparban már korábban is volt arra lehetőség, hogy a tfr bizonyos százalékát kiegészítő nyugdíjrendszerbe utalják a dolgozók, ezt a megoldást sokan választották, mert az odautalt összeghez a munkálató is „hozzátesz" valamennyit.

Róbert/ Hamburg, Németország
Gözmozdony a rakétakorban
Tanácstalanok a politikusok. Korba jutott az 1878-ban bevezetett nyugdíj rendszer. Nem csoda. Alapgondolatát és müködési elvét még a poroszországi vaskancellár, Bismarck, találta ki és léptette életbe. Az akkori iparosodó társadalomban nem volt gyermekhiány. Az élettartam sem érte el a mai szintet. Korábban haltak az emberek. Igy tartósnak bizonyúlt és nemzedékek szociális biztonságát napjainkig garantálta. Mi az elve? Ha valaki 42 évig jarulékköteles munkát végzett s majd mint nö, elérte a 60. születésnapot, és mint férfi a 65-et, akor nyugdíjba mehetet. Újabban a nök nyugdijkorhatárát is 65 évre emelték. A várható nyugdíj összegét az életpályáján át összegyült járulékból számolták ki.

A dolgozott éveknek, ha híja volt, akkor azszerint kapta a csökkentett támogatást. Alacsony nyugdijt az kap, akinek sok éve hiányzik. Adenauer az akkori ellenzék tiltakozása dacára 1948-ban módositás nélkül átvette és folytatta ezt az eljárást.Töle származik a kijelentés: Kinder kriegen die Leute immer. (magyarul kb.: gyerekeik mindég lesznek az embereknek.) Ez a vitathatatlan tény a Bismarck-féle nyugdíjrendszer éltetetö lelke, legfontosabb pillére. Ebböl következik, hogy a fiatalok járuléka az öregek nyugdíja. A múlt század 70-es éveinek a végéig nem is volt vele sok gond, mert magas szinten garantálta a nyugdijalap jövedelmét. Manapság nem! A szakértök most kongatják is a vészharangot. Észrevették, hogy egy idözitett bomba ketyeg. Az újszülöttek száma tartósan csökken. Napjainkban minden szülni képes nöre csupán 1,4 szaporulat esik. Félö igy, hogy elegendö utód nélkül összeomlik az eltartók és az eltartottak közötti kitárázott arány.

A születések számának gyors csökkenését hátrányos ráadásként a várható élettartam ugrásszerü emelkedése követte. Jelenleg a lakóság 23,2 %-a 60 év felett van. A halaszthatatlan átszervezéséröl heves és különösen ellentétes vita folyik. Hosszútávon is teherbiró pilléreket keresnek. Pl. Ne csak a munka, a töke jövedelme is legyen járulék köteles! Követeli a bal oldal. Ha a kamatra és az ingatlan jövödelmére járulékot kell fizetni, akkor hosszú távon kiegyenlitödne a jelenlegi hiány és függetlenné válna a rendszer a mindekori népességi mutatószámtól. Ösztönözni, adókedvezménnyel támogatni kell a polgárok öngodoskodását. Kössenek elötakarékossági szerzödést. Hangoztatja a jobb oldal. Kétszeres teher! Tiltakozik az érintettek csoportja. Honnan legyen pénz idegen nyugdijjárulékra plusz a saját nyugdij éveire? A Kohl kormány szinte 15 évig tétlen maradt. Hagyta a korhadó rendszert tovább gyengülni, holott a népességi mutatószám, a un. demográfiai faktor, a nyugdijrendszer sürgös és alapos átépitését javallta. De tartós rendezés helyett súlyos hibát, helytelen lépést tett.

A kelet-német nyugdijasokat felvették a nyugat-német nyugdijalapba. Egy csapásra 20 %-kal kevesebb nyugdijat jelentett azoknak, akik a fordulat után érték el a nyugdijhatárt! A jelenlegi koalicios kormány 67 évre emelte a nyugdijkorhatárt, holott idestova 10 éve munkanélküliség bénitja a gazdasági életet. A munkanélküliek arány 9,6 %. Több millió munkaképes ember munkanélküli segélyböl él és csökkentett nyugdijjárulékot fizet . Ez a tény legalább annyira neheziti a nyugdijalap fizetöképességét, mint a soha egy centet be-nem-fizetö kelet-német nyugdijasok nyugdija. Mivel lehet ezt alárugozni? Szinte hetente újabb és újabb ötletek születnek, és üzik egymást a sajtóban. Népszerü javaslat a nyugdijemelés kihagyása. Ezt immár harmadszor ismétlik és a jövöben is járható utnak tekintik. Mondván: 1 500 € havi átlagos nyugdij mindenkinek elegendö. Pedig itt is vannak kisnyugdijas emberek, akik egyszerre csak két szelet parizert tudnak vásárolni. Zöldek javaslata az adóval finanszirozott alapnyugdij. Jól fizetett alkalmazottak egyéni befizetéssel emelhetik a majdani nyugdijjövödelmüket. Önkéntes alapon minden biztositási rendszer elképzelhetö s megengedett. Divatba jött az un. Rister-nyugdij. A Schröder-kormány Rister nevü volt munkaügyi minisztere találta ki és vezette be. Ez egy számlás rendszer, ami a járulékbefizetésnél és az esedékes adókötelezettségnél nagy enyhitést jelent.

Niki és Ádám/ London, Nagy-Britannia
Hála a külföldről érkező tömegnek aki Angliában dolgozik, és nem igényli vissza az adót, amit fizetett, így ott kicsit jobb a helyzet mint otthon, de itt is volt egy botrány hogy több adót fizettek ki mint amennyit lehetett volna így meghosszabították a kötelező munkaidőszakot 60-ról 65 évre.
Itt 2 típusú nyugdíjazás van. Az egyik az amikor a mukáltató által garantált és az egyéni. Az egyéninél személyesen kell bemenni a nyugdíj ügyi irodába, és elintézni a részleteket, a másiknál, meg a munkáltató problémája hogy oldja meg.

A társadalombiztosítási nyugdíj, itt a National Insurance Number (NIN). Ebben nem vagyok 100%-ig biztos, de itt semmi nem kötelező, csak ajánlott. Az első munkahelyemen nagyon keveset kerestem, és ha még ebből levonják a 40%-ot tényleg nem maradt volna kenyérre. A 2. munkahelyemen meg már benne volt a szerződésemben hogy a nyugdíjat biztosítják. Önkéntes magán-nyugdíjpénztár, olyan is van de mindenki olyan munkahelyre törekszik ahol nem kell pluszba fizetni, mert már mint egy extra szolgáltatás benne van a fizetésükben, illetve abból már le van vonva.

Itt akinek van annyi pénze az házat vásárol és kiadja bérbe. 2-3 ház kb úgy hoz mint egy jól fizető munkahely az öreg napokra is. Ha már befektetésről beszélünk. Mért adnám más kezébe a pénzem, ha én is lefölözhetem a hasznot?

Mindenkinél egyaránt 65 év a nyugdíjkorhatár ami csak abban az esetben csökkenthető, ha a befizetendő százalékot annyival megnöveljük. Ösztönzik az öngondoskodást, a nyugdíj-előtakarékosságot? Nem itt mint problémát a dogozási évek kitolásával oldották meg. Fiatalon el kell kezdeni félretenni a pénzt a nyugdíjas évekre? Nem, itt nem foglalkoznak ilyesmivel. Akik fiatalon elkezdenek erre gondolni, hogy teszik ezt? Felvesznek hitelt a szülők házára, és vesznek egy házat amit a fizetésükből kb 20-35 év alatt tudnak visszafizetni, de ha már van házuk arra fel tudnak venni mégegy hitelt és abból vesznek mégegy házat amit kiadnak bérbe és a blrlő fizeti be a havi részleteket.

Mennyi az átlagos nyugdíj? Fizetéstől függ, de itt is panaszlodnak a nyugdíjasok. Elszegényedő nyugdíjasokról nem tudok, itt majdnem mindnek van valami exrta ami megdobja a nyugdíját, mert nem kell ehhez semmi idő, vagy energia, csak azon múlik hogy intézi az életét, és a kkor lessz elég, még ha nem is kapna eleget, de a megélhetéshez elég kell hogy legyen.

Bandi/ Kalifornia
Az Egyesult Allamokban tobbfele nyugdij alap letezik. Elsosorban a kotelezo allami tarsadalom biztositas, amelyik minden magan vallaltnal dolgozo szemelyre kotelezo. Ugyancsak letezik magan vallalatok altal szorgalmazott nyugdij alap, amibe az ott dolgozo szemelyek rendszeresen, havonta fizetnek. Gyakran a vallalat is hozzajarul ez alaphooz, a dolgozok reszere. Kozalkalmazottak, varosi megyei, allami szinten az O reszukre folallitott nyugdij alaphoz tartoznak.

Az Egyesult Allamokban a nyugdij korhatar egyforma noknel, ferfiaknal. Ebben az evben 65 ev es 10 honap. A korhatar emekedik evente 2 honappal, amig elerik a 67 evet. Valoszinu az utan mar 70 evre folmegy a korhatar. Az osztonzes itt is meg van arra, hogy mar fiatal korukban gondoljanak a nyugdijba helyezett penzre. Az hogy ez mennyire sikeres azt nehez latni, mivel legtobb szemely nincsen a takarekossagra tanitva. Az atlagos nyugdij amibe kotelezo befizetni, jobban modva le van vonva minden fizetesnel, csak a minimalis elet fonntartast biztositja. Ez attol fugg, hogy a dolgozo hany evet dolgozott,mennyit fizetett ebbe az alapba.
Ebbol a juttatasbol varoson lakast es egy megszokott eletszinvonalt fonntartani szinte lehetetlen. Azok a szemeltek akik dolgoztak egy eleten at, nem sporoltak, nincs hazuk, azok szomoru jovore neznek. A magan nyugdij amit munkas eveinkben befizettunk, vagy amit a vallalat kulon erre a celra adott az sokat segit. Minden nyugdijbol folyositott osszeg ado koteles, az egesz evi jarulek osszegetol fuggoen. A magan nyugdij amit az allami torveny korlatoz, csak a folyositasnal adoztathato. Ez altalaban Bankok altal kazelt befektetes, amit 70 eves kor utan kotelezo hasznalni, 10 % at evente.

Itt is az a problema, hogy folyamatosan szaporodik a nyugdijasok szama es csokken az aktiv dolgozok letszama. Az allami tarsadalmi biztositasra befizetett osszeg egy garantalt bevetel az alapnak, amit redszeresen kolcson vesznek politikusaink az evi koltsegveteshez. Tekintettel arra, hogy az allami burokracia kezeli ezt az alapt igy a befolyo osszeg tobb mint 50% -a adminisztraciora megy. Termeszetesen a magan nyugdijak adminisztracioja lenyegesen kevesebb osszegbe kerul, mivel ezt a torveny korlatozza. Meg azt szeretnem hozza tenni, hogy sok honfitarsainknak az a megoldas elkerulni a keves nyugdijas eletet, hogy vissza telepednek hazankba, mert a amerikai nyugdij ott lenyegesebb jobb eletszinvonalt biztosit.

 Nem kellene erről egyszer elbeszélgetnünk?