Eddigi cikksorozatomban annyi mindent leírtam, hogy miért kell kéne egy vállalkozónak tartalékalapot képezni (mert ha mégis befejezi, vagy befejeztetik vele a vállalkozását, maradjon valamilye.) Aztán végignéztük, milyen befektetés típusok vannak, és megnéztük, milyen kockázatokat rejteget a dolog.

És most itt állunk felajzva. Eladtuk a cégünket, vagy legalábbis jelentős részét realizáltuk – konkrétan mibe rakjuk a pénzünket? A héten itt járt nálam egy egészen kiváló vállalkozó. Kivágott az újságból egy hatalmas listát az összes magyar banki befektetési alapról és szemrehányóan nézett rám: Nézze meg ezt a listát! Több száz befektetési alap! Kiszámoltam, tavaly 4,6% átlag hozamot hoztak! Hát ennél még a bankbetétek is jobbak! A legszomorúbb az egészben, hogy igaza van. Ennek mély okai vannak, de mindenesetre azt mutatja, hogy egy jó befektetési alap kiválasztása nem kis művészet. Ha bemegyünk egy véletlenül kiválasztott magyar bankba, és véletlenszerűen kiválasztunk egy befektetési alapot (még akkor is, ha a bankos Mancika ajánlotta!) szinte biztos, hogy még a bankkamatnál is rosszabb konstrukciót fogunk ki. És ez a mostani időben különösen fájó, amikor a jó befektetések szinte az utcán hevernek – az elmúlt két évben az ügyfeleink nagyobbik fele 30 és 60% közti hozamokat ért el.

Pénzügyi tanácsadóként azt kell mondanom, hogy ha meg akarjuk tudni mibe is érdemes igazán fektetni, Ádám-Évánál kell mindent kezdeni. (Gyerekkoromból kedvencem Stanislaw Lem sci-fi mese gyűjteménye a Kiberiáda. Ebből is a legjobb, amikor a főhős kitalálja, hogy versíró számítógépet fog építeni. Igenám, de kiderül, hogy ha igazán jó verseket akar kapni, akkor egy gigászi számítógépet kell építeni, aminek az ősrobbanástól szimulálja az egész világot, az emberi történelmet és általában mindent. Ugyanis még egy fűzfapoétában is mindez benne van.)

Kezdjük az elején. Mitől működik a gazdaság? – Gyakran vetődik fel befektetéseknél a kérdés, már így is olyan magas az ára az XY cégnek/befektetési alapnak. Hogyan fog ez még innen tovább nőni? Általában is nagyon sokan úgy vélik a világgazdaság elérte határait: innen már nincs tovább!

Ez egy komoly kérdés és mivel nagyon sokan gondolkodnak így. Röviden azért megkérdezném: Ön elérte már a teljességet? Soha semmit sem kell már vennie? Soha többet nem akarja lecserélni a kocsiját egy jobbra? Soha nem venne a TV-je helyett egy modernebbet? Na ugye! A világgazdaság azért fejlődik, mert mindenkinek vannak és mindig lesznek is vágyai.

Ez örök emberi dolog. Kedvencem a Csillagok háborújából az a rész, amikor a legrégebbi részben Obi Wan Kenobi settenkedik a Halálcsillagon, hogy kikapcsolja a vonósugarat. És egyszercsak megjelenik két klónozott űrgárdista: és miről beszélgetnek? Arról, hogy milyen remek az új sikló típus, és sokkal jobb, mint a régi… Pedig ez réges-régen egy távoli galaxisban…

Sajnos, mindettől függetlenül, a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis a világgazdaság nem egyenletesen fejlődik. És ezzel együtt jár, hogyha a gazdaságba fektetünk, akkor a mi befektetéseink sem egyenletesen nőnek. Nagyon-nagyon nem egyenletesen.

A befektetés kezelők számtalan trükköt találtak ki arra, hogy hogyan lehetne a befektetési alapok hozamait biztonságosan egyletessé tenni. Ez általában azzal járt, hogy az elérhető hozamokat alaposan megnyirbálták – de ennek ellenére csak nem akarnak nagyon biztonságosan egyenletesek lenni a hozamok…

Mégis mire lehet számítani? Egy átlagos részvény alappal szemben – ha gondosan választottuk ki – elvárás lehet az évi átlagos 12-14%. Erre a mondatra, ha ránéz, Ön nagy valószínűséggel azt látja, hogy 12-14%. De szeretném, ha felfigyelne arra a kis szócskára, hogy átlagos. Ez az átlagos ugyanis nem úgy áll elő, hogy egyik évben 12%, másikban meg 14%. Az ilyen befektetések erősen volatilak. Ez azt jelenti, hogy nagyon változékonyak. A gyakorlatban tíz évből 2-3 évben szinte biztos, hogy veszteségünk lesz. 3-5 évben lesz a hozamunk ez az „átlagos”. Ugyanakkor lesz 2-4 olyan évünk, amikor 20-30% vagy még nagyobb hozamunk lesz!

A modern világ jellemzői

A világ folyamatosan változik, de azért érzi az ember, hogy most megint nagyot változnak a dolgok. Kb. 2001-2002-től indult a világ új korszaka. Egyelőre még nem kialakult az elnevezés, hívják a „Lapos Föld korának” vagy a „Új globalizáció” korának. Mi változott ezekben az években? A világ radikálisan kisebb lett.

Az egyik ilyen jellegzetesség az internet elterjedése. Nem csak villámsebesen és költség nélkül lehet levelet írni. Nem csak a világ bármilyen intézményét és cégét közvetlenül elérhetjük a weboldalán keresztül. Lehet telefonálni is az interneten, sőt videótelefonálni is… gyakorlatilag bármilyen jellegű kommunikáció megoldható a világ két vége között.
Így hirtelen rengeteg olyan munka exportálható lett, ami korábban elképzelhetetlen volt. Még a kilencvenes évek közepén álmélkodva láttam egy egyedi szerszámgyártó vállalkozást. Ezek minden nap faxon kapták a tervrajzokat, legyártották és gyorspostával kiküldték Németországba. Ma már viszont az amerikai cégek a telefonos ügyfélszolgálatukat telepítik ki Indiába. Valahol Kaliforniában a háziasszony felhívja az elektromos művek közönségszolgálatát és a vonal végén egy indiai kislány jelentkezik: kikeresi az adatokat az elektromos cég számítógépéből, eligazgatja a dolgokat. De marketingeznek is, sőt könyvelnek is Indiából. (A mérnököket pedig már meg se merem említeni.)
Nagyon sok olyan munka, ami korábban elképzelhetetlen volt, hogy távolból, vagy akár otthonról végezzék, hirtelen a nagy sávszélességű internet jóvoltából mégis ilyen lett. Amerikában például jó néhány olyan gyorsétterem van, ahol az autósoktól a megrendelést kamerán és képernyőkön keresztül több száz kilométer távolságból veszik fel. Sokkal hatékonyabb egy ilyen rendszer és akár a Föld túloldaláról, otthonról, a nappali sarkából is dolgozhatunk.

Gondoljuk végig – az állások jelentős része távdolgozhatóvá alakítható. Ma már minden korszerű iratkezelő rendszer elektronikus, papír nélküli. Az interneten ma már könnyedén megvalósítható a videó konferencia. Ezek után miért nem dolgozhatna otthon egy cég bérelszámolója vagy egy önkormányzat adóügyi előadója?

De nem csak virtuálisan, de fizikailag is kicsi lett a világ: a légiközlekedés megdöbbentően olcsó lett. A lányomnak vettem Amszterdamba repülőjegyet és döbbenve tapasztaltam, hogy már négy embernek kell az autóban ülni, hogy ugyan annyi legyen a benzinszámla, mint ha repülővel megy az ember. És ebben benne volt minden: illeték, reptéri gyorsvasút, helykijelölés az ablaknál. És még nem is a legolcsóbb járatra… De a tengeren túli jegyek sem vágnak földhöz. Gyakorlatilag a magyar havi átlagfizetésért a Föld bármely sarkába el lehet utazni oda és vissza.

Az áruszállítás ára is drasztikusan leesett. Érdemes Kínából 500 forintos tornacipőket ideszállítani! Ezen komolyan elgondolkodtam: mennyi az áfa, a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés? És mennyi a gyári ár? Mennyi lehet a szállítási költség? Nagyon olcsónak kell lennie! (Megjegyzés: utánanéztem és hanyatt estem. Egy 20 lábas konténert (33 köbméter) 600 ezer forintért hoznak ide házhoz Shanghaiból. Ebbe legalább 60.000 pár tornacipő belefér. Ekkor a cipőnkénti szállítási ár 10Ft/db. Ilyen kicsi a világ!)

Mindez alaposan megváltoztatja a világot. A hirtelen nagyon kicsi világ nagyon erősen kiegyenlíti a világot. Talán mi vagyunk az utolsók, akik úgy láthatják a világot, ahogy az most van. Jelenleg még egy átlagos New York-i és egy átlagos Kalkuttai utcakép drasztikusan eltér. Ez az eltérés egy-két-három évtizeden belül drasztikusan le fog csökkenni a kiegyenlítődési folyamatban.

Ez a folyamat napjainkban gőz erővel zajlik Kínában, Indiában, Oroszországban és Dél-Amerika országaiban. Ma óriási beruházások zajlanak ezekben az országokban, hiszen bővében vannak a gyémántnál is értékesebb kincsnek: a munkaerőnek.

Hol lehet ezekből a folyamatokból hasznot húzni? Ezen a nagy átalakuláson nagyon sokan keresnek: Keres a cég, aki kitelepíti a gyártását, közönségszolgálatát valamelyik feljövő régióba. Keresnek a fejlődő régiók, akikhez a tőkeberuházás kerül. És keresnek az új dolgozók, akik a korábbiaknál jobb fizetéssel kapnak munkát. És kereshet Ön is, ha olyan befektetési alapba fektet, ami ehhez a folyamathoz kapcsolódik.

Meddig fog ez a folyamat tartani? Erre nehéz pontos választ adni. James Burke szerint a világban minden nagy átalakulás karakterisztikus ideje 30 év. Ő eredetileg a találmányok és technológiák elterjedésére érti ezt a szó szerint generációváltásnyi időt. Itt a gazdasági folyamatok annyira összefüggenek a technológiával, hogy józan becslés szerint ez a 30 év itt is elfogadható becslés. Ennek a folyamatnak most tartunk kb. 6-7-ik évében. Ez az időpont sok szempontból ideális, ha sokat akarunk keresni. Elég idő telt el, hogy a folyamatok már egyértelműek legyenek, de elég az elején tartunk annak, hogy még nagy legyen a változásból eredő haszon.

Én nem állítom, hogy a dolog ilyen [a szerző csettint egyet] egyszerű. De ha az ember már tudja, merre menjen, mindig talál valami módot, hogy hogyan jusson el abba az irányba.

Rendben, a világ kiegyenlítésén nagyon jól lehet kezdeni. Más nincs? De van. Keressünk más olyan helyeket a gazdaságban, ahol sokat lehet keresni! Véleményem szerint a következő évtizedekben három olyan terület is van, ahol tartósan az átlag felett lehet a profit.

Egyik ilyen hely az energetikai szektor átalakulása és általánosságban a környezetvédelmi ipar. A jelenlegi kőolaj/földgáz alapú energetikai szektor a következő egy-két évben drasztikusan átalakul. Nem hiszem, hogy a fúziós atomreaktorokra kellene várnunk az energetikai gondok megoldásával. Az erőművek esetén a legcélszerűbb megoldás a megújuló energiaforrások elégetése. Lehet energia erdőket, energia füvet vagy energia nádat ültetni és ezt az erőművekben elégetni. Jövőre újra kinő… A lakossági fűtésben is nagyon jól kiválthatja a gázt a fapellet. Ez az (energia)fából, fűből készített kiskutyatáp szerű állagú dolog, amit egy lakossági kazán teljesen automatikusan adagolhat és szinte hamu nélkül égethet el. Ez nagyon olcsón előállítható, nem szennyezi a környezetet és korlátlanul, mindörökre adott. A nap-, víz- és szélerőművek is egyre jobbak és olcsóbbak lesznek.
Az üzemanyagok területén egyelőre úgy néz ki a bioüzemanyagok állnak nyerésre. Olajos magvakból, növényekből biodízel üzemanyag állítható elő. Kukoricából, cukorrépából erjesztéssel alkohol készíthető, ami kiválthatja a benzint. Már a jelenlegi autók is minimális átalakítással alkalmassá tehetők az alkohol üzemre.

Ide kapcsolódik a hulladék újrafeldolgozó ipar is. Véleményem szerint már nincs messze az idő, amikor a régi hulladéklerakókat mint bányákat újra megnyitják. De a jelenleg keletkező hulladék szelektálása és feldolgozása már napirenden van, és remek üzlet.

Másik tuti biztos befektetési terület a csúcstechnikai iparágak. Akár az elektronikában, akár a biotechnológiában mindig vannak legkorszerűbb technológiák. A jelenlegi csúcstechnológia mindig a legjobb – de idő kell a konkurenciának, hogy képes legyen hasonló fejlesztésre. És ebben az időben extra profitra tehet szert a fejlesztő. A befektetők ebben az iparágban komoly, az átlagot meghaladó nyereségre tehetnek szert. Sajnos, ez talán a legnagyobb hozzáértést igénylő terület – viszont csúcstechnológia mindig lesz.

A harmadik terület – talán meglepő módon - a luxus cikkek piaca. Például a nagyon drága márkás órák, ékszerek, táskák, ruhák és divatcikkek, italok és ételek piaca tartozik ide. Miért jó dolog ebbe az iparágba befektetni? Egyrészt mindenkinek egyértelmű, hogy a presztízs márkás cikkek extraprofitot tartalmaznak. Egy Louis Vuitton női táskát előállítani alig valamivel drágább, mint egy hasonló minőségű márka nélkülit. De a márkanév miatt sokszor drágábban lehet eladni.

A márkás cikkek piaca stabil. Nagyon nehéz erre a piacra betörni. Egy presztízs márka felépítése, minimum évtizedekbe telik, de inkább egy évszázadba… Ezért stabil ez az iparág.

A presztízsmárkák piaca példátlan fellendülés alatt áll. A világ kiegyenlítése miatt számtalan új „újgazdag” keletkezik Kínában, Indiában, Oroszországban. Ez a réteg hatalmas felvevője a luxuscikkeknek. Ezek az emberek, ezekkel a márkákkal bizonyítják a gazdagságukat. (A klasszikus vicc szerint két orosz újgazdag találkozik. – Mennyiért vetted a nyakkendődet? – Ezer dollárért. – Meg vagy őrülve? Ismerek egy boltot, ahol ugyanezt ezerötszázért árulják!) Csak csendesen jegyzem meg, hogy már ma a presztízs márkák világforgalmának 40%-át Kína hozza.

Összefoglalva: Mindig vannak jó befektetési lehetőségek. Ezek megtalálásához, azonban nagyon sokat kell tudni, és bizony ehhez nem árt szakember segítségét igénybe venni. Szerintem azonban megéri…

Nem kellene erről egyszer elbeszélgetnünk?